Forge Tackle

Tour the Forge

Itt lent, Bleden 2019 májusa borzasztó volt, immár öt éve, hogy ideköltöztem, és előtte az elmúlt 15 évben számtalanszor horgásztam májusban a Bledi-tavon. Nem emlékszem ilyen borzalmas májusi időjárásra. Eső, eső, még több eső és hideg. Természetesen egy kőhajításnyira vagyunk az Alpoktól, szóval megtörténhet, semmi különös, de amikor ez megy és tart közel egy hónapig, kezd egy kicsit elege lenni belőle az embernek… Szóval úgy ültem az irodámban, mint majdnem minden nap úgy tettem, mintha dolgoznék, néztem ki az ablakon a sötétszürke eget és a zuhogó esőt, amikor egy whatsapp üzenet ébresztett fel a telefonomon. Régi barátom, Felix Van Der Marel volt Hollandiából, egy elég rövid üzenettel: "pajtás, horgászni kell", ez a rövid üzenet feldobta a napomat, és egy szempillantás alatt máris visszatértem belém az élet és elfogott a „horgászláz”. A válaszom is elég rövid és egyértelmű volt: "vegyél egy repülőjegyet, és én elintézem a többit".

Néhány nap alatt mindent elintéztem, a furgon tele volt felszereléssel és csalikkal a ljubljanai reptéren, kávét ittam és Félixet vártam. Ezúttal nem volt lehetőség a Bledi-tó horgászatára, az új szabályok miatt nem volt több engedély, ezért úgy döntöttünk, hogy egy jó hosszú utat teszünk meg és horgászunk egy kis tavon fent a horvát hegyekben. Jó pár éve már horgásztam ezen a tavon, de Felix számára ez egy vadonatúj úti cél volt, így mindketten izgatottan vártuk, a következő 3 napot és éjszakát.

Tudtam, hogy a tóban a hínár miatt egy rémálom horgászni, de ezúttal tényleg örültem ennek a „problémának”. Néhány új termék tesztelésének utolsó szakaszában voltam, és egy ilyen környezet tökéletes volt erre, ráadásul Felix is itt volt így számíthattam egy másik pontyhorgász véleményére és visszajelzésére.

A tóhoz érve úgy döntöttünk, hogy középen kezdünk horgászni, senki más nem horgászott, így erről a helyről lehetőségünk volt sokféle területen bevetni botjainkat, de az első éjszaka után az eredmény nem volt olyan, mint amire vágytunk. Mivel reggelig csak egy halat fogott Félix, így egy jó kávé után úgy döntöttünk, hogy a tó felső részére költözünk, ahol a sekély víz miatt biztosan találunk még több pontyot ebben az évszakban.
 

Második délelőtt 10 órakor  már az új helyen horgásztunk  és 2 óra múlva már 2 szép ponty volt a fotó albumunkban!! Nagyon boldog voltam, nem csak a kifogott halak miatt, hanem azért is, mert nagyon kemény körülmények között fogtuk meg új termékeinkkel. A Fluorocarbon Ronnie-D és a Fluorocarbon Fused Loop Chod rendkívül jól teljesített.

Alapvetően egy hatalmas víz alatti kert közepén horgásztunk kisebb tiszta lyukakban, és minden halat ki kellett húzni abból a nagy zöld zűrzavarból, ilyen helyzetekben milliónyi dolog történhet rosszul, de szerencsére ezúttal egyetlen halat sem vesztettünk.

A túra végül 5 fotozott hallal, rengeteg nevetéssel és jó emlékekkel zárult egy fantasztikus helyen, ahol a természet és a horgászat minősége felülmúlhatatlan, egy olyan helyen, ahol a közeljövőben újra horgászni fogunk, remélve, hogy találkozunk valamelyik öreg és kövér lakóval!

Írta: Enrico Parmeggiani és Felix van der Marel